Bakonyszombathely község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Kisbéri kistérség
Lakosság: 1513 fő
Terület: 36.53 km²
Népsűrűség: 41,42 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

Bakonyszombathely Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, változatos természeti környezetben fekszik, a cuhai Bakony-ér mentén. A Kisbér-Pápa útvonalon Kisbértől 7 km-re fekszik. A Pápa – Tatabánya vasútvonalon vasútállomása van. A vasúti közlekedést 2007 májusában megszüntették.

Természeti környezete

Domborzata A község centruma

Alacsony domblábi lejtőkre és részben síkságra települt. Magassága 190 m-200 m között váltakozik. A forrásai a Feketevíz-ér kivételével a Cuhai Bakonyérbe futnak. A vízbázis hiánya miatt vezetékes vize a tatabányai (táv)vezetékes karszt ivóvízhálózatról történik. Felszín alkotó kőzetei mutatják a táji átmenetet: mésztartalmú csernozjom barna erdőtalaja van. A községbe látogatók kellemes sétákat tehetnek, botanikai ritkaságokban gyönyörködhetnek a volt Esterházy uradalom kastélyparkjában. A község külterületén elhelyezkedő Feketevízpusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. A környékre látogatók vadász, horgász, kerékpározó, túrázó szenvedélyüknek egyaránt hódolhatnak

Időjárása

Éghajlata nedves kontinentális melegebb és szárazabb értékekkel, mint a kistáj déli felén. Éves középhőmérséklete 9,7 °C fok. Az éves csapadékátlaga 650 mm. Ezt kihasználva nagyüzemi almaültetvényeket hoztak létre. (idared, gloster)

Története

Rk.templom

Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel. Az Árpád-korban már vásáros hely volt. Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.

A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították.

Bakonyszombathelyen már a századelőn volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház.

Jelene

1949-ben a volt Esterházy uradalmat Állami Gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak. Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

Nevezetességei

Nepomuki Szt. János szobra

Az 1762-ben emelt műemlék jellegű római katolikus templom,
Az 1739-ben emelt evangélikus templom.
Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor,
A volt Esterházy-uradalom angolparkja, (természetvédelmi terület).

Ritka, kétszáz évesnél is idősebb kocsányos tölgyek, nyolcvan-százhúsz éves kislevelű hárs-, magaskőris fák láthatók benne.

A Feketevíz-puszta védett területe, növény- és állatvilága várja az ide látogatókat.

Irodalom

Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117

Következő községek

További községek